Hungarikumok Egyszerűen

Az UNESCO első magyarországi elemként a Mohácsi Busójárást vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A mohácsi busójárás farsang végén rendezett maszkos, rituális, mai formájában karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.

Legenda
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok (horvát népcsoportok) megelégelve az elnyomást, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.

Búsok
Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A hat napig tartó eseményeken túl a busócsoportok egész éven át aktív közösségként működnek. Ehhez hozzá tartozik a hagyományokon alapuló folyamatos készülődés, az eszközök, maszkok megtervezése és elkészítése, a busóruházat felújítása.

A busó öltözet

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. Azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Busójárás
A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. A szokásfolyamatba az ilyenkor ide látogató nagyszámú közönséget is bevonják, akik így részévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek. A város önkormányzata és a busócsoportok évről évre közösen szervezik meg a busójárást. A busójárás folyamatában egyformán szerepet kapnak a tervezett programok (pl. busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, néptáncbemutatók, kézműves vásár) valamint a spontán megnyilvánulások (ijesztgetés, játékosság, tánc). 

Maszkos télűző szokás
- első elem - emberiség szellemi kulturális örökség
- farsang - karnevál jellegű
- hat nap
- busócsoportok
- idegenforgalmi látványosság

Legenda
- törökűzés
- őslakos sokácok
- ijesztő álarcok
- Duna

Búsok
- rikító – félelmetes
- kereplő – kolomp
- vidám forgatag
- közösségi munka
- maszk, busóruha

A busó öltözet
- bunda – szalma – bütykösharisnya
- marhakötél – marhakolomp
- férfiak
- állatvér- birkabőrcsuklya

Busójárás
- téltemető-tavaszköszöntő
- közönség
- önkormányzat -busócsoportok
- felvonulás, koporsó elégetés – ijesztgetés-tánc